Irányzatok

• 3 jogfelfogási irányzat:

-        Jogi pozitivizmus à belső szemlélet

-        Természeti jogfelfogás à külső szemlélet

-        Történeti (dinamikus) – szociológiai (statikus) jogfelfogás

• Jogi pozitivizmus:

-        A jog belső szemlélete

-        Jog = normatív formája az államakaratnak

-        Imperatív jogszemlélet à törvényes erőszak monopóliuma

-        A jogot meg kell ismerni, el kell különíteni attól, ami nem jog

-        A jog tagozódik (cím, szakasz, …)

-        Megjelenése a törvénynek, rendeletnek eltérő, ránézésre is könnyen megkülönböztethető 1.[szakasz]§[paragrafus](3)[bekezdés]a)[fordulat]

-        A joggal kapcsolatban annak van joga foglalkozni, akinek előképzettsége van hozzá

-        Jogbiztonság a fontos, az állampolgár számára szükséges egy biztos rendszer, hogy el tudja dönteni, hogy amit tesz szabályos-e vagy sem

• Természetes jog:

-        A jó és a rossz jogszabályt tartja szem előtt

-        Értékszempontból vizsgálja a helyes jogot à erkölcs, igazságosság, ésszerűség, stb

-        Ha a természetes jognak nem felelnek meg a pozitivista jog követelményei, akkor meg lehet tagadni?

v     Jogi reformra van szükség à változtatni kell

v     El kell vetni

-        Tételes jog igazolható-e

-        Magasabb mércét állít

-        Kritizál, elvet, tagadja a fennállót

-        2600 éves a római jog: Törekedj a jóra, és kerüld a gonoszt

-        Joghézag: kellene lenni jogi szabályozásnak, de nincs

-        Az igazságosság formái:

v     Méltányossági igazságosság: mindenkinek adjuk meg a magáét

v     Eljárási igazságosság

v     Osztó igazságosság: érdem szerint osztok

v     Egyenlítő igazságosság: nem az érdemeket nézzük, számosság szerint osztunk (attól függ, hányan vannak)

v     Kölcsönösségi igazságosság: (kommutatív) ismerjük el egymás tulajdonát

-        Az engedelmességnek a jogalanyok szempontjából 4 pontja van, 2 az alanyok, 2 az alkalmazók számára

v     Polgári engedetlenségi mozgalmak: valamit nem ismer el

v     Ha a bíró személyes lelkiismeretével ellentétben áll a döntés amit hoznia kell, akkor más jogszabályt alkalmaz, vagy ennek ellenére alkalmazza a kötelezőt

• Történeti – szociológiai jogfelfogás:

-        Történetiség: minden létező keletkezik, fennáll, formálódik, és megszűnik

-        Minden társadalom történeti

-        Kölcsönhatás van a jog és a társadalom között, és ez a hatás aszimmetrikus, mert egyik sem erősebb a másiknál

Alapok

• Szerződés:

-        Két fél közötti akarat megegyezés

-        Jogellenes célra nem irányulhat

-        Szóbeli megállapodás esetén felmerülhet, hogy irányult-e joghatásra

• Rábeszélő magatartás:

-        Konkludens faktor

-        Nem feltétlenül szóban érvényesül à gesztusok

• Ígéret:

-        Van joghatása

-        Például eljegyzés visszalépésénél vissza kell adni a gyűrűt, vagy a pénzt,…

• Igazságossági probléma:

-        Egynemű közeget kell meghatározni

-        Erkölcsi jog

• Jogi relevancia:

-        Beszélő tény (concludens factum)

-        Beszámítási pont

-        Mi az, ami jogilag értékelendő, és nem értékelendő

-        Tapasztalati és mesterséges is

• Komplexitás:

-        Összetartozás, összefüggés

-        Külső – belső

• Impérium:

-        Közhatalmi kényszer alkalmazásának joga

-        A jogi magatartásminták összessége, amit állami szervek alkottak, és ezeknek képesek érvényt szerezni

-        Szabadjog

-        A közhatalom mögötti végső kényszer

• Jogpozitivizmus:

-        Belső szemlélet

-        A jog egy kényszerrend

-        A kényszerrend az önkéntes jogkövetés után, meg nem valósulása esetén lép érvénybe

• Jogátvétel:

-        Nemzeti sajátosságokhoz igazodik

-        Kölcsönös függés az államok között

• Legitim jogalkalmazó szervezet: elfogadott a lét
• Legitim: törvényes, mert igazolt, és elfogadott a létük
• Az állam az erőszak monopóliumával rendelkezik
• Kánonjog: az egyház joghatalma