Irányzatok

• 3 jogfelfogási irányzat:

-        Jogi pozitivizmus à belső szemlélet

-        Természeti jogfelfogás à külső szemlélet

-        Történeti (dinamikus) – szociológiai (statikus) jogfelfogás

• Jogi pozitivizmus:

-        A jog belső szemlélete

-        Jog = normatív formája az államakaratnak

-        Imperatív jogszemlélet à törvényes erőszak monopóliuma

-        A jogot meg kell ismerni, el kell különíteni attól, ami nem jog

-        A jog tagozódik (cím, szakasz, …)

-        Megjelenése a törvénynek, rendeletnek eltérő, ránézésre is könnyen megkülönböztethető 1.[szakasz]§[paragrafus](3)[bekezdés]a)[fordulat]

-        A joggal kapcsolatban annak van joga foglalkozni, akinek előképzettsége van hozzá

-        Jogbiztonság a fontos, az állampolgár számára szükséges egy biztos rendszer, hogy el tudja dönteni, hogy amit tesz szabályos-e vagy sem

• Természetes jog:

-        A jó és a rossz jogszabályt tartja szem előtt

-        Értékszempontból vizsgálja a helyes jogot à erkölcs, igazságosság, ésszerűség, stb

-        Ha a természetes jognak nem felelnek meg a pozitivista jog követelményei, akkor meg lehet tagadni?

v     Jogi reformra van szükség à változtatni kell

v     El kell vetni

-        Tételes jog igazolható-e

-        Magasabb mércét állít

-        Kritizál, elvet, tagadja a fennállót

-        2600 éves a római jog: Törekedj a jóra, és kerüld a gonoszt

-        Joghézag: kellene lenni jogi szabályozásnak, de nincs

-        Az igazságosság formái:

v     Méltányossági igazságosság: mindenkinek adjuk meg a magáét

v     Eljárási igazságosság

v     Osztó igazságosság: érdem szerint osztok

v     Egyenlítő igazságosság: nem az érdemeket nézzük, számosság szerint osztunk (attól függ, hányan vannak)

v     Kölcsönösségi igazságosság: (kommutatív) ismerjük el egymás tulajdonát

-        Az engedelmességnek a jogalanyok szempontjából 4 pontja van, 2 az alanyok, 2 az alkalmazók számára

v     Polgári engedetlenségi mozgalmak: valamit nem ismer el

v     Ha a bíró személyes lelkiismeretével ellentétben áll a döntés amit hoznia kell, akkor más jogszabályt alkalmaz, vagy ennek ellenére alkalmazza a kötelezőt

• Történeti – szociológiai jogfelfogás:

-        Történetiség: minden létező keletkezik, fennáll, formálódik, és megszűnik

-        Minden társadalom történeti

-        Kölcsönhatás van a jog és a társadalom között, és ez a hatás aszimmetrikus, mert egyik sem erősebb a másiknál