Jogalkotás

1.      Normák:

-        Betartható magatartást ismétlik

-        A társadalomban erkölcsi szabályok érvényesülnek, melyek begtartása rendezi a társadalmat

-        Illemszabályok

-        Tanult folyamat belső paranccsá váljon, ezáltal etikai értékrenddé válik, ez interiarizációs folyamat

-        Tanult értékekből nem feltétlenül lesz etikai parancs, csak akkor, ha belső meggyőzősből gyakorolja azt

-        Szakmai, vallási, politikai normák

-        Jogi normák:

v     Csak az állam erre felhatalmazott szervei hozhatják (nem bármelyik állami szerv)

v     Közhatalommal rendelkeznek

v     Mindenkire kötelező (általában)

v     Állami úton kikényszeríthető, amennyiben nem tartja be a jogszabályt

-        Jog: olyan általánosan kötelező magatartási szabály, amelyet az állam közhatalommal rendelkező meghatározott szervei hoznak létre, és be nem tartás esetén, legitim úton kikényszerítik az érvényesülést

2.      Jogalkotás:

-        Alanyi jog: facultas agendi – jog az élethez

-        Tárgyi jog: norma agendi

-        Meghatározása:

v     Jog fogalmából vezetjük le

v     Közhatalommal rendelkező specifikus állami szervek olyan tevékenysége, melynek végterméke a jogszabály

-        Irányai:

v     Atipikus: dereguláció jelenti az adott joganyag társadalmi összes „jogállomány” fölösleges okafogyottá vált részeinek hatályon ívül helyezését

v     Tipikus: új társadalmi viszonyok joggal történő rendezése, módosítása esetleg megszűnése

-        Alapkövetelményei:

v     Egyértelműség

v     Visszamenőleg nem állapíthat meg kötelezettségeket, illetve nem nyilváníthat valamely magatartási szabályt jogellenessé

v     Nem lehet alaptörvény ellenes

v     Elegendő időt kell hagyni az alkalmazhatóságra à időbeli hatályba lépés

v     Illeszkednie kell a jogrendszerbe

v     Meg kell felelnie a nemzetközi és EU-s követelményeknek

v     Szakmai követelményeknek meg kell felelni

v     Alaptörvényi rendelkezést jogszabályban nem lehet megismételni

-        Jellemzői:

v     Motiválhatja, alapvetően befolyásolhatja a politika, valamint uralhatja

v     Jog által meghatározott eljárási rendben kell teljesíteni, előkészítettnek kell lennie

-        Fajtái:

v     Milyen szerv, vagy szervtípus alkotja a jogot

v     Törvényalkotó vagy rendeletalkotó lehet a szervtípus

v     Törvényalkotó:

Ø      Országgyűlés, nemzetgyűlés, kongresszus

Ø      Jogát a törvénykezésre az alaptörvény rögzíti

Ø      Az állam politikai berendezkedését jobban visszatükrözi, mint a rendeletalkotó szervek

v     Rendeletalkotás:

Ø      Alaptörvényi szinten nevesített főleg végrehajtási típusú szervek tartoznak ide, a törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltató felosztáshoz képest

Ø      Legjellemzőbb rendeletalkotó szerv a kormány, amely eredeti és származékos rendeletkibocsájtási joggal rendelkezik

Ø      Országos és helyi rendeletalkotói szervek

Ø      Testületi, kormány, önkormányzatok, miniszter

-        Szakaszai

-        Követelményei

-        Folyamat

-        Jogképződés

3.      Jogforrás:

-        Anyagi és alaki jogforrás à alaptörvény nevesíti

-        Anyagi: melyik szerv adja ki

-        Alaki: milyen jogszabályt adhat ki

Anyagi	Alaki
Országgyűlés NEP Kormány Miniszterelnök Miniszterek (tárca nélküliek is) Önálló szabályozó szerv Helyi önkormányzatok Jegybank elnöke A kormánnyal egy szint Fővárosi, megyek KH (atipikus alaptörvényi esetben)	Törvény TVR Kormányrendelet Miniszterelnöki rendelet Miniszteri rendelet Rendelet Rendelet Rendelet Kormányrendelettel egy szinten Rendelet

-        A fenti jogszabályokhoz képest léteznek közjogi szabályozó eszközök is, amelyek szemben a jogszabályokkal nem általában kötelezőek, csak a kibocsátó szerve és annak alárendelt szerveire

-        Típusai:

v     Normatív határozat: mindig testülettől származik (pl.: kormány)

v     Normatív utasítás: mindig egy személytől származik (pl.: miniszter)