Államelmélet

Államelmélet

·         Az állam sajátosságai:

-        Történeti kategória

-        Léte objektív társadalmi szükségszerűség, társadalmi rendeltetése van

-        Társadalmi rendeltetését funkcióin keresztül valósítja meg

-        A politikai berendezkedés központi intézménye

-        A társadalomtól elkülönült szuverenitással rendelkező közhatalom

-        A munkamegosztás külön ágát képviselő szervezetrendszer

-        Társadalmi, gazdasági környezetével sajátos kölcsönhatásban van, önállósága viszonylagos

·         Az állam történeti kategória:

-        Nem volt mindig

-        Közösség létrehozza az államot

-        Konfliktuselméletek:

v     Állami kialakulásának oka

v     Marxista állam:

Ø      A konfliktus a közösségen belül alakul ki, ami miatt létrejött az állam

Ø      Antik fejlődés:

o       Rabszolgatartó társadalma

o       Magántulajdon à társadalmi osztályok à konfliktus à kialakul az állam

Ø      Ázsiai fejlődés:

o       Nincs magántulajdon

o       Közös földön mindenki dolgozik

o       Nem mindenki dolgozik a földeken, van, aki kiemelkedik (tehát ők irányítanak), de a javakra szükségük van (tehát ők a hatalom) à kialakul az államszervezet (elnyomottak ßà elnyomók)

v     Szociáldeterminista:

Ø      Közösségek közötti konfliktus az ok

Ø      Hódítások à erősebb leigáz, majd hatalma alatt tartja à kialakítja az államot

-        Konszenzuselmélet:

v     Valaki valakivel szerződést köt

v     Uralkodói szuverenitás elmélet:

Ø      Nép megköti a szerződést

Ø      Kiválasztott „király” elé teszi, hogy ha megadja, akkor a nép átruházza rá a hatalmat

Ø      Nem követelhet a nép à a hatalomnak teljhatalma van

Ø      A hatalom a hatalma megtartása érdekében államot hoz létre

v     Parlamenti szuverenitás elmélet:

Ø      Nép és a kormányzat között jön létre a szerződés (megbízó ßà megbízott)

Ø      Mindkét fél követelhet egymástól

Ø      Ha a krományzat nem tesz eleget, akkor a nép válthatja azt

Ø      Megbízás nélküli ügyvitel à felek nem tudnak mindent lerögzíteni, és erről a megbízott dönthet

v     Népszuverenitás elmélet:

Ø      A nép önszerződése

Ø      Mindenben egymást közt állapodnak meg

Ø      Közvetlen mellett kialakul a közvetett hatalomgyakorlás is (választott képviselők) à leválthatóság

·         Államelméleti fogalmak:

-        Államtípus:

v     Általános

v     Alapvető viszonyok kialakulása

v     Pre-modern állam (ázsiai, antik, feudális)

v     Modern állam (polgári, szocialista)

-        Államforma:

v     Különös

v     Gyakoriság alapján:

Ø      Rendes (alkotmányos monarchia, prezidenciális köztársaság, parlamentáris)

Ø      Rendkívüli (fasiszta diktatúra, katonai diktatúra, Bonapartizmus)

v     Mód, eszköz alapján:

Ø      Totalitárius

Ø      Tekintélyelvű

Ø      Állam szocialista

Ø      Szocialista jogállam

Ø      liberális

-        Államrendszer:

v     Egyes

v     Egy darab államot jelent