Jogrendszer

• Jogrendszer általában:

-        Ludwig von Bertalanffy: részeknek, vagy elemeknek egésszé rendeződése, kombinációja

-        Jogszabályok rendezettsége

-        19. sz.-tól beszélünk jogrendszerről

• Fogalma:

-        Formális

-        Laikus megfogalmazás

-        Jogtételek, jogi normák, jogszabály, jogágak, egymással funkcionálisan kapcsolatban álló részeknek az összesége

-        Btk.: a hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni, kivéve, ha az adott bűncselekményt az akkori szabályok szerint nem bűncselekménynek kell tekinteni, vagy enyhébben bírálandó el

-        Jogágak, jogdogmatikailag tagozódnak, és azt jellemzik

-        A jogrendszer szorosan kapcsolódik a jogi infrastruktúrához

-        Jogdogmatika: a jogrendszer belső összefüggéseit, törvényszerűségeit vizsgálja à jogtudományi kategória (hatályos joganyag összességéből [állampolgársági törvény, pénzügyjogi törvény, …], és jogelméleti fogalmakból áll[jogforrás, jogág, jogtétel, jogforrási hierarchia, jogi norma,…])

-        Otto Mayer: jogdogmatika

-        Jogi infrastruktúra: ide olyan szervezetek tartoznak, amelyek, mint állami szervek, jogalkalmazóként kerülnek kapcsolatba a joggal:

v     Igazságszolgálati szervek

v     Alkotmánybíróság

v     Ügyészségi szervek

v     Bírói végrehajtás

v     Ügyvédség

v     Szabálysértési hatóság

v     Közjegyző

v     Ingatlan nyilvántartást végző szerv

v     Gazdaságvédelmi hatóság

• Jogrendszer csoportosítása:

-        Államok jogrendszerei, csoportosításai

-        Kontinentális (római – germán):

v     Római jogból alakult ki à vélelem, elbirtoklás, jogképesség, cselekvőképesség

v     Hatásterület: Európa, Latin-Amerika, Amerikai országok (kivéve USA – kiv.: Louisiana , CAN – kiv.: Quebec)

v     Jogforrási formát tekintve az írott jog az elsődleges

v     Kiemelt szerepe van a törvényeknek, amelyhez képest a rendelet a törvénynek alárendelt, végrehajtói jellegű

v     A jogi normák megfogalmazása absztrakt, elvonatkoztatott

v     Elválik egymástól a jogalkotói, és a jogalkalmazói tevékenység

v     A jogalkalmazói jogalkotás, jogképződés tiltott

v     Közjog – közérdekű (ius publicum) és magánjog – magánérdekű (ius privatum) tagozódás

-        Angolszász (common law):

v     Az angol történeti fejlődés közben alakult ki

v     GBR, Észak-Amerika (kivéve USA – Louisiana, CAN – Quebec), AUS, NZL

v     Elsődleges jogforrás a bíró alkotta jog

v     1832-től alakult ki a kötelező jelleg

v     Nem absztrakt, nem általános

v     Anyagi (büntetőjog) és eljárási (büntető eljárási jog) szabályok közül elsődleges az eljárási jog à anyagi: mit tekintünk bűncselekménynek?, eljárási: hogyan kell alkalmazni rá a jogot

v     Nem a közjogi – magánjogi különbségeken alapul, hanem a különböző jogi intézmények elválasztásán

v     Esetről esetre következnek

v     Korábbi és magasabb fokú bírói ítélet kötelezi a későbbi, alacsonyabb bíróságot, és nagyobb a laikus ítélet szerepe

-        Szociális:

v     A törvények formálisak voltak, a rendeletekhez képest elsődlegességük tekintetében (sok társadalmi viszonyt nem törvényben, hanem rendeletben szabályoztak) à olyat is, amik alapjogokat fogalmaznak meg

v     BM rendeletben fosztották meg a mozgásszabadságtól az embereket

v     A közigazgatási jogalkalmazás számos esetben bírói kontroll nélkül működik (szabálysértési jog)

-        Vallási

-        Hagyományos

• Jogág:

-        Pénzügyjog

-        Munkajog

-        Európai jog

-        Nemzetközi jog

-        …

Közigazgatási jog	Ptk.	Pp.	Btk.	Be.
AT

-        F

-        A jogágakat két szempont alapján különböztetjük meg:

v     Tartalom: mit szabályoz?

v     Módszer: milyen eszközöket használ az érvényesítésre

-        Alkotmányjog:

v     Hazánk társadalmi, politikai, állami berendezkedésének legfontosabb jellemzője (közhatalom forrása a nép, HUN köztársaság,…)

v     Különböző állami szervek jellemzője (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, Alkotmánybíróság, Magyar Nemzeti Bank,…)

v     Állampolgárok alapvető jogait, kötelezettségeit tartalmazza (minden magyar állampolgár kötelessége a haza védelme)

v     Az alkotmány elsődleges, nem mondhat ellent neki semmi

-        Közigazgatási jog:

v     A közigazgatás szerveinek (kormány, minisztériumok, központi hivatalok [BÁH], helyi önkormányzat, …) feladatait, hatásköreit, szervezetét, működését tartalmazza

v     Ügyfelek és a közigazgatás szerveinek kapcsolatát, jogok és kötelezettségek oldaláról

v     Legnagyobb jogág

v     Nem rendelkezik eljárási joggal

v     Különös része az egyes ágazati területeket fogja át (BV jog, vámjog, rendőri igazgatás, katasztrófa-védelmi igazgatás, gazdasági igazgatás, szociális, kultúra, média, egészségügy,…)

v     Tárgya, módszere közhatalmi jellegű (kikényszeríti legitim erőszakkal a döntéseit), és a hatalmi pozíció, az alá-fölérendeltség (Belügyminisztérium, ORFK,…)

v     Nem lehet egy kódexben, mint a Btk.-t, vagy a Ptk.-t összefoglalni

v     Minden magyar állampolgár legalább egyszer találkozik ezzel a jogággal

-        Polgárjog:

v     Magánjog

v     Vagyonjog, szerződéses viszonyok, öröklés, személyiségvédelem

v     Egymás mellé rendelt = jogalanyok szabad döntésén alapul a módszere